Post by Neoyu-Cireen Saeumil on Oct 26, 2008 18:12:34 GMT 1
Név: Neoyu-Cireen Saeumil
Faj: Angyal
Nem: Hímféle
Hajszín: Szénfekete
Szemszín: Szürkéskék
Magasság: Alacsony
Alkat: Kamaszfiús
Kor: Ki számolja már azt a több századik után...
Kinézet: A kisfiús arcot egy csillogó, vidám vigyor koronázza meg jobb napjain – márpedig Neoyu legtöbbször minden napra úgy tekint, mint a lustálkodás és a szórakozás egy újabb alkalmára. Talán a derekát verdeső, dús tincsek is ezt a szabad gondolkodást hivatottak szimbolizálni – csak a hidegszín szemek törik meg a kedves fogadtatást, ám a mélyükről csillogó csibészes somolygás máris barátságosabbá varázsolják a világos lélektükröket. Öltözködésére jellemzőek a laza viseletek, és nem egyszer előfordul, hogy inkább nem takarnak ruhadarabjai, mint igen, már-már a kihívóság határát súrolva.
Előtöri: Külsejéből ítélve még élete tavaszán van, ám ezt, fajtáját tekintve, könnyelműség lenni kijelenteni. Azonban tagadhatatlan, hogy nem tartozik a magas rangú személyek társaságába – sosem vágyott a nagyok közé, inkább élte világát. Emiatt volt, hogy kiközösítették, egyes rossz híresztelések szerint csak egy félvér korcs... És olykor, lelke mélyén, volt, hogy úgy érezte, valóban nem való társai közé, de a sötétangyallét alternatívája eddig még nem fordult meg kedves kis agyacskájában. Múltjáról nem sokat tudni, már csak azért sem, mert ő maga úgy vallja: „egy igazi angyalról sosem tudod, honnan jött... A titokzatosság aurája kell, hogy körüllengje homályos múltja történetét.” Lehet, valóban titkolni valója van, de akik találkoztak már vele, leginkább egy újabb heccelődésének tudják be.
Jellem: Örökéletvidám, hogy a ború felhőitől körüllengve rémisztőnek tűnhet, emellett segítőkész, ám sosem hagyná ki, ha húzhat másokat. Az életet amolyan félvállról veszi, de eddig úgy tűnt, meg is teheti – néhány csínyéből származó apró balhén kívül látszólag nem is volt soha olyan helyzetben, mely kirángathatta volna ebből a felhőtlen létből. Összességében, hiába az angyali származás, egy laza, életvidám srácnak tűnik, hegyes füllel, és fehér tollú szárnyakkal.
Faj: Angyal
Nem: Hímféle
Hajszín: Szénfekete
Szemszín: Szürkéskék
Magasság: Alacsony
Alkat: Kamaszfiús
Kor: Ki számolja már azt a több századik után...
Kinézet: A kisfiús arcot egy csillogó, vidám vigyor koronázza meg jobb napjain – márpedig Neoyu legtöbbször minden napra úgy tekint, mint a lustálkodás és a szórakozás egy újabb alkalmára. Talán a derekát verdeső, dús tincsek is ezt a szabad gondolkodást hivatottak szimbolizálni – csak a hidegszín szemek törik meg a kedves fogadtatást, ám a mélyükről csillogó csibészes somolygás máris barátságosabbá varázsolják a világos lélektükröket. Öltözködésére jellemzőek a laza viseletek, és nem egyszer előfordul, hogy inkább nem takarnak ruhadarabjai, mint igen, már-már a kihívóság határát súrolva.
Előtöri: Külsejéből ítélve még élete tavaszán van, ám ezt, fajtáját tekintve, könnyelműség lenni kijelenteni. Azonban tagadhatatlan, hogy nem tartozik a magas rangú személyek társaságába – sosem vágyott a nagyok közé, inkább élte világát. Emiatt volt, hogy kiközösítették, egyes rossz híresztelések szerint csak egy félvér korcs... És olykor, lelke mélyén, volt, hogy úgy érezte, valóban nem való társai közé, de a sötétangyallét alternatívája eddig még nem fordult meg kedves kis agyacskájában. Múltjáról nem sokat tudni, már csak azért sem, mert ő maga úgy vallja: „egy igazi angyalról sosem tudod, honnan jött... A titokzatosság aurája kell, hogy körüllengje homályos múltja történetét.” Lehet, valóban titkolni valója van, de akik találkoztak már vele, leginkább egy újabb heccelődésének tudják be.
Jellem: Örökéletvidám, hogy a ború felhőitől körüllengve rémisztőnek tűnhet, emellett segítőkész, ám sosem hagyná ki, ha húzhat másokat. Az életet amolyan félvállról veszi, de eddig úgy tűnt, meg is teheti – néhány csínyéből származó apró balhén kívül látszólag nem is volt soha olyan helyzetben, mely kirángathatta volna ebből a felhőtlen létből. Összességében, hiába az angyali származás, egy laza, életvidám srácnak tűnik, hegyes füllel, és fehér tollú szárnyakkal.
Még jó, hogy a feltételes módon a hangsúly 
